Hogyan kommunikálnak egymással az immunrendszer sejtjei? Valamennyien üzenetközvetítő, hírvivő anyagokat termelnek. Ezek közvetítik az információkat, utasításokat, parancsokat, ezek hangolják össze az egyes sejtfajták működését. Ebbe a beszélgetésbe azonban az idegrendszer ingerület-átvivő anyagai és a belső elválasztású mirigyek egyes hormonjai is beleszólnak. Ezért azután érzelmi állapotaink és a stressz is nagymértékben befolyásolják immunrendszerünk működését.
Selye János kutatásai során rámutatott, hogy a stressz hatására az agyalapi mirigy egy hírvivő hormont, ACTH-t termel, ami fokozza a mellékvese-kéreg kortizol termelését. A kortizol fontos szerepet játszik a vészreakció stabilizálásában, a stresszhez való alkalmazkodásban. Túlzott mértékű vagy tartós, krónikus stresszhatás esetén azonban a kortizol gátolja az immunrendszer működését.
Fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében a csecsemőmirigy (timusz) is. Ez a kb. 20 gramm súlyú aprócska mirigy a szegycsont mögött helyezkedik el. Régóta ismert, hogy milyen fontos szerepet játszik magzat- és csecsemőkorban az immunrendszer fejlődésében. Azonban - miután kamaszkorban elsorvad, sokáig úgy gondolták, hogy a felnőttkori immunválaszban már nincs szerepe. Ma azonban már tudjuk, hogy hírvivő anyagok termelésével az egész élet során fontos szabályozó működése van. Azt is kimutatták, hogy a tartós izgalomnak feszültségnek kitett személyeknél a csecsemőmirigy térfogata, működése csökken.
Régóta ismert, hogy természeti katasztrófák, háborúk után hatalmas járványok söpörtek végig országokon, kontinenseken. Elég csak az I. világháborút követő spanyol-influenza járványra gondolni, melynek több halálos áldozata volt, mint magának a világégésnek. E járványokban a higiénés állapotok romlása kedvezett a kórokozók szaporodásának és fertőzőképességének, az éhezés, az alultápláltság, valamint a katasztrófa, a háború okozta nagyfokú stressz pedig gyengítette az áldozatok immunrendszerét. Igen érdekes, hogy a fertőzések nagy többsége nem a háború alatt, hanem azt követően alakul ki. Úgy tűnik, hogy az állandó veszélyt, készenléti állapotot követő kimerültség az, ami kedvez a kórokozóknak.
A fertőzéseket kórokozók - baktériumok, vírusok, esetleg gombák - okozzák. Az, hogy valaki megkap-e egy fertőzést két dologtól függ: egyrészt a szervezetébe került kórokozók számától, és fertőzőképességétől, másrészt immunrendszerének aktuális állapotától.
Az immunrendszer állapota persze sok mindentől függ, a szociális körülményektől, a kielégítően kalóriadús táplálkozástól, a vitamin (különösen a C-vitamin) ellátástól, de igen fontos, el nem hanyagolható tényező a stressz is.
Egyetemeken, főiskolákon jól ismert, hogy vizsgaidőszakban a hallgatók gyakran megbetegszenek. A lázas fertőző betegségek megszaporodása a vizsgaidőszakban nem valami furcsa járvány, hanem a fokozott stresszterhelés következménye. Több amerikai kutatóhelyen igazolták, hogy az egészséges fiatal egyetemisták vérében ill. nyálában kimutatható ellenanyagszint a vizsgaidőszakban csökken, tehát könnyebben kapják meg a fertőzéseket.
Ne gondoljuk, hogy a gyerekek nincsenek kitéve tartós és jelentős stresszterhelésnek. A kistestvér születése, a bölcsődébe, óvodába járás, az elszakadás az édesanyától, nagymértékben befolyásolja a gyermekek ellenálló képességét. De még az örömteli várakozás is stresszt jelent: megfigyelték már milyen gyakran betegszenek meg a kisgyerekek karácsonykor vagy egy alig várt nyaralás alatt?
Az iskolai stressz, a túlzott teljesítménykényszer is nagy fokban befolyásolja a gyermekek ellenálló képességét. Egy szigorú, merev, büntető tanítónő osztályában jóval nagyobb arányú a hiányzás, a lázas betegségek előfordulása, mint engedékenyebb, a gyermeket szerető és megértő társnőjénél.
Számos más példa is hozható a stressz, a lelki tényezők és a fertőzések összefüggésére. Elég, ha csak Traviata, a "kaméliás hölgy" tüdőbajára gondolunk, mely akkor lángolt fel, amikor szerelme elhagyta őt.
Igen érdekes a herpesz és a lelkiállapot, a stressz kapcsolata is. A herpesz vírus által okozott betegség, leggyakrabban az arcon, a száj körül alakul ki. Gyulladt bőrön csoportos hólyagocskák jellemzik, amelyek felszakadva fájdalmas sebekké válhatnak. Nem ritka, hogy a tünetek elmúlnak, de a vírus nem pusztul el, hanem megbújik a bőr mélyebb rétegeiben, és a szervezet legyengülése (pl. hideghatás, megfázás), vagy akár stressz hatására a tünetek ismételten kiújulnak.