Hogyan kapcsolódhatnak össze gondolataink, lelkiállapotaink a szervi működéssel?
Belső szerveink működését vegetatív idegrendszerünk irányítja. A vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus oldalból tevődik össze. A szimpatikus idegrendszer szakosodott a vészhelyzetek elhárítására, míg a paraszimpatikus elsősorban a táplálkozás, a regenerálódás szolgálatában áll.
Képzeljük el úgy a két oldal működését, mint egy libikókát, vagy kétkarú mérleget. A szervezet pillanatnyi szükségletétől függően egyik vagy másik oldal fokozottabb működésére lehet szükség, de bonyolult szabályozó mechanizmusok helyreállítják az egyensúlyt. Ha a vegetatív idegrendszer kibillen egyensúlyából, valamelyik oldal a másik rovására túlsúlyra jut, akkor ún. vegetatív zavarok alakulnak ki.
A szimpatikus túlsúlyt szívdobogás, vérnyomás-emelkedés, remegés jellemzi, míg paraszimpatikus túlsúly esetén emésztőrendszeri zavarok, gyomorégés, puffadás, hasi fájdalmak, hasmenés vagy székrekedés stb. jelentkeznek. Ezek még ún. funkcionális tünetek, vagyis a panaszok hátterében szervi károsodás nem mutatható ki. Ha azonban az egyensúlyi állapot megbomlása tartós, akkor szervi károsodás is kialakulhat. A tartós szimpatikus túlsúly az ún. alarm betegségeket (magas vérnyomás, infarktus) hozza létre. A tartós paraszimpatikus túlműködés pedig pl. irritábilis bél szindrómában, vagy vastagbélgyulladásban nyilvánulhat meg.