A rák létrejöttének első lépéseként egy sejtben megváltozik a genetikai információ. Vajon mi okozza a genetikai információ kóros megváltozását? A sejtet valamilyen kóros behatás, kémiai anyag, vegyszer, sugárzás érte. Vagy egyszerűen annyi történt, hogy a szervezet sokmilliárd ép egészséges sejt között termel egy-egy selejtet is. Ezt nevezzük "spontán" mutációnak. Normális esetben az immunrendszer felfedezi, "idegennek" nyilvánítja, és elpusztítja e kóros sejteket. Az úgynevezett természetes ölő sejtek (natural killer, NK) a daganatsejtek elpusztítására szakosodtak.
Tudjuk, hogy a környezetszennyezés, egyes vegyszerek, rákkeltő anyagok, a sugárzás, esetleg kóros, egyoldalú étrend rákot okozhatnak. És ez természetesen igaz is. De vajon elegendő e annak megértéséhez, hogy pontosan ki kap rákot és ki nem? És miért pont akkor? Nézzük egyenként az okokat.
Vegyük először a rákkeltő (karcinogén) anyagokat. Ilyenek pl. az anilin-festékek, az azbeszt, a kátrány. Úgy tűnik, hogy ezek az anyagok képesek módosítani a sejtek genetikai információját, és ezáltal létrehozni a rákot. Rákkeltő hatásukat állatkísérletben is igazolták. Nem vitás, hogy azok, akik olyan munkakörben dolgoznak, ahol ezekkel az anyagokkal állandó kapcsolatban állnak, gyakrabban kapnak meg egy bizonyos rákfajtát, mint azok, akik nem. Azonban az ilyen anyagokkal állandó kontaktusban levő embereknek is csak egy kis része betegszik meg rákban, míg a többiek egészségesek maradnak. Jól ismert a dohányfüst karcinogén hatása is. A dohányosok körében a tüdőrák 18-szor gyakoribb, mint nemdohányzóknál. De a dohányosok többsége nem kap tüdőrákot. Vajon miért?
Régóta tudjuk, hogy a sugárzás sejtmutációt, vagyis a genetikus információ változását okozhatja, tehát rákkeltő hatású. Tragikus példa erre Hirosima és Csernobil. Azok közül, akik túlélték a katasztrófát, a sugárfertőzés közvetlen, halálos ártalmait, sokan betegedtek meg rákban vagy leukémiában. Igen sokuknál a hatás évekkel, esetleg évtizedekkel később jelentkezett. Miért pont akkor? Tudjuk azt is, hogy a nap ultraibolya (UV) sugarai is rákkeltők lehetnek. A szüntelen napsugárzásnak kitett tengerészek körében jóval gyakoribb a bőrrák, mint más foglalkozásúaknál, de a tengerészek túlnyomó többsége nem kap bőrrákot.
Az utóbbi években egyes étkezési szokásokat - pl. túl sok hús illetve zsír fogyasztását - és a túlsúlyt is összefüggésbe hozták egyes - főként emésztőszervi - rákfajták kialakulásával. Az összefüggés statisztikai átlagban bizonyító erejű, ámde nem ad magyarázatot arra, hogy azonos étkezési szokások és túlsúly esetén az emberek többsége mégsem kap rákot.
Mi magyarázza, hogy a többé-kevésbé azonos körülmények között élő emberek közül az egyik rákot kap, a másik pedig nem? A betegség keletkezésének megértéséhez nemcsak azt kell figyelembe vennünk, hogy az egyes embereknél mi okozza a rákot, hanem azt is, hogy hasonló körülmények között másokat mi véd meg attól, hogy megbetegedjenek. Elsődlegesen az öröklött, genetikai hajlamot kell figyelembe vennünk, amit a családi halmozódás igazol. Másrészt igen fontos tényező az immunrendszer aktuális állapota, működése, amit a lelki tényezők is nagymértékben befolyásolnak.