Ha a betegség a légcsőre, hörgőkre is ráterjed, köhögést okoz. Szimbolikusan a köhögés, tüsszentés agresszív cselekedet, segít a külvilág távoltartásában. (Hiszen mindenki tudja: ha a közelünkbe jön, több millió kórokozóval "ajándékozzuk meg".) Az állandó, rendszeres krákogás, köhécselés hátterében rendszerint lelki okok húzódnak meg. A krákogás a légutak megtisztításának kísérlete, mielőtt mondana valamit az ember. Sokan "köszörülik a torkukat", és ezzel hívják fel a figyelmet arra, hogy mondani kívánnak valamit. Aki azonban állandóan krákog vagy köhécsel, az voltaképpen olyan "hozzászólást" jelent be, amire sohasem kerül sor. Mondani szeretne valamit, de már a kezdet kezdetén elakad. Gyakran kritikára, ellenvéleményre utal, amit az ember nem mer kimondani. Máskor belső, érzelmi feszültség jele lehet, így akarunk túladni olyan törekvéseinken, amelyeket veszélyesnek, idegennek érzünk. A krónikus köhögés néha az elfojtott harag jele, olyan érzelmeké, amit a beteg nem vállal, nem mer szavakban kifejezni.