A daganatos betegek kezelére kidolgozott módszer a relaxáción és a képzelet erején alapul. A relaxáció önmagában is alkalmas a betegek körében oly gyakori feszültség- és félelemkörök megtörésére. Ezen kívül, mint a közelmúlt pszicho-neuro-immunológiai kutatásai kimutatták, a relaxáció önmagában is képes az immunrendszer aktiválására: relaxáció után mérhetően nő pl. a ráksejtek elpusztítására szakosodott killer limfociták száma. Nem utolsó sorban pedig a relaxációs gyakorlat azáltal, hogy csökkenti a feszültséget és a figyelemelterelődést, a tudatot a félálomszerű “alfa” szintre segíti, s így elősegíti a képzelet szárnyalását.
A képzelet az úgynevezett irányított imagináció eszközével állítható a gyógyítás szolgálatába. Az irányított imagináció során a beteg elképzeli, maga előtt látja (vizualizálja) betegségét, s annak gyógyulási folyamatát - akár valósághűen, akár szimbolikusan. Elképzeli a daganatot, a daganatellenes kezelést valamint immunrendszerét, amint eredményesen győzi le a betegséget. Vannak betegek, akik valóságos szerveket, sejteket látnak, mások pl. huszárcsapat, lovashadsereg formájában képzelik el immunrendszerüket, mely ádáz küzdelmet folytat a rákos sejtek ellen, és legyőzi azokat.
Saját praxisomban az első néhány terápiás ülésen a relaxáció alapgyakorlatainak tanítása, valamint az imaginációs gyakorlat közös kidolgozása folyik. A továbbiakban a beteg otthonában naponta (lehetőleg háromszor) végzi az imaginációs gyakorlatokat, a terápiás üléseken a betegség háttérében megbúvó problémák feldolgozása folyik.
Hogyan hat a Simonton házaspár által kidolgozott módszer? Hogyan képesek befolyásolni a fantáziaképek a test valóságos folyamatait? Kísérletes bizonyítékok állnak már rendelkezésre arról, hogy imaginációval befolyásolható az immunrendszer működése. Egészséges egyetemistáknak megtanították vizualizálni fehérvérsejtjeik működését. Néhány hét elteltével a kísérleti személyek nyálából vett mintában a fehérvérsejtek aktívabban működtek, mint a kontroll személyeké.
Véleményem szerint a Simonton-módszer zsenialitása abban áll, hogy a placébóhatást használja ki, placebo nélkül. Ha hiszünk önmagunkban, testünk, immunrendszerünk öngyógyító képességében, - és a fantáziaképek ezt a hitet keltik fel és erősítik meg újra és újra - akkor valóban beindulnak az öngyógyító mechanizmusok. A reményt a szervezet biológiai folyamatokká változtatja, melyek helyreállítják a természetes védekezést, megfékezi a daganatsejtek termelődését, és elpusztítja azokat.
Az elvárások megváltoztatásának első és legfontosabb lépése annak tisztázása, hogy ki miben hisz, és mi ennek a potenciális hatása. A kiindulópont a negatív hiedelmek megváltoztatásához annak tudatosítása, hogy hogyan befolyásolják hiedelmeink a mindennapi élet területén végbemenő folyamatokat.
Ennek felismerésében a hétköznapi életből vett példák segítenek. Szinte mindenkinek van tapasztalata arról, milyen negatív hatással volt iskolai eredményére és teljesítményére az, ha egy tanára “beskatulyázta” és szinte belesulykolta hogy pl. “hülye a matematikához”. S ellenkezőleg, szinte megtáltosodott, ha érezte, hogy tanára bízik benne. A házasság esetén sincs garancia arra, hogy az boldog és kiegyensúlyozott lesz. Ha azzal az elvárással megyünk bele: biztos, hogy tönkremegy, feltétlenül növeljük a tönkremenés esélyét. A pozitív elvárás nem garantálja a házasság sikerét, de növeli annak valószínűségét. Ugyanez a helyzet a betegséggel kapcsolatos elvárásainkban.
Mivel a daganatos betegségek fontos, el nem hanyagolható része a testi kezelés, ezért igen fontos, hogy a beteg sugárkezeléshez, kemoterápiához kapcsolódó negatív elvárásait is pozitívabbá tegyük. Pszichoterápiában nem részesülő betegek közül is azok reagálnak jobban a sugár- illetve kemoterápiára, akik kevesebb félelemmel és több pozitív elvárással néztek elébe. Ráadásul azok a betegek, akik pozitívan vélekedtek a kezelésről, kevesebb mellékhatásról számoltak be.
Gyakran nehéz megkülönböztetni a kezeléssel együtt járó tüneteket és mellékhatásokat a beteg elképzelései által kiváltottaktól. Az émelygés, a hányinger pl. gyakori kínzó mellékhatása a kezelésnek, de sok beteg már útban a kórház felé émelyeg. Joggal merül fel a kérdés: a kezelés váltja ki a hányingert, vagy a beteg elvárása? A hiedelmek megváltoztatásával csökkenhet a sugárártalom, s a betegek könnyebben viselik a kemoterápia kellemetlen mellékhatásait is. Ebben is segítségünkre vannak a fantáziaképek.
A Simonton tréning alapgyakorlatának napi háromszori ismétlése fenntartja a beteg folyamatos hitét a gyógyulásban. A fantáziakép elemzése maga is árulkodik a beteg aktuális hiedelmeiről. A gyógyulásba vetett pozitív hit esetén az imaginációs képek körülbelül a következő kritériumoknak felelnek meg:
1. A tumorsejtek gyengék.
2. A kezelés erőteljes és hatásos.
3. Az egészséges sejtek ellenállnak a kezelés okozta károsodásnak.
4. Az immunsejtek túlerőben vannak a rákos sejtekkel szemben, és győzelmet aratnak.
5. A gyakorlat végén a beteg egészségesnek látja magát, és eléri élete céljait.
Amennyiben a képek a fenti kritériumoknak nem felelnek meg, okvetlenül dolgozni kell módosításukon.
A terápia során a fenti relaxációs imaginációs gyakorlatokon kívül foglalkozni kell a C típusú személyiség megváltoztatásával, új, jövőorientált célkitűzések kialakításával is, és mindazokkal a problémákkal, amelyek a betegséghez vezethettek, illetve gátolják a beteg megküzdését a stresszel.