A sötét látóteres mikroszkóppal végzett vércseppanalízis átfogó jellegű állapotfelmérő vérvizsgálat. Fontos felvilágosítást ad a szervezet belső környezetéről, a vérplazma összetételéről, a vér alakos elemeinek minőségéről és működőképességéről. A sötét látóteres mikroszkóp segítségével már jóval a betegség megjelenése, a panaszok kialakulása előtt tájékozódhatunk bizonyos zavarokról, kóros tendeniákról (pl. elsavasodás, salakanyagok felszaporodása, immungyengeség, stb) amelyek a szervezet egészét, vagy egyes szerveket, szervrendszereket veszélyeztetnek.
A vér alkotóelemei
A vér a szervezet folyékony szövete, mely az érpályában keringve eljut a szervezet minden részébe, ellátja a sejteket oxigénnel és tápanyagokkal, illetve elszállítja tőlük a széndioxidot és a sejtanyagcsere folyamán keletkezett salakanyagokat.
A vér voltaképpen folyékony kötőszövet, mely sejtes elemekből és folyékony vérplazmából áll.
A sejtes elemek között vörösvértesteket, fehérvérsejteket és vérlemezkéket (trombocitákat) különböztetünk meg.
A vörösvértestek száma a legmagasabb, magot nem tartalmaznak. Ők szállítják a setjeinkhez az éltető oxigént.
A fehérvérsejtek száma jóval kevesebb. Több formájuk van, melyeknek funkciója is különböző, de túlnyomó többségük a szervezet védekező (immun) működéseiben játszik szerepet. Aktívan mozognak, és néhány óra alatt elhagyják a vérkeringést.
A vérlemezkék (trombociták) olyan aprók, hogy normális körülmények között a mikroszkóp alatt nem is láthatók. A vérzés megszüntetésében, a véralvadásban játszanak igen fontos szerepet.
A vérplazma túlnyomó része víz. A plazma számos vízben oldott szerves és szervetlen anyagot tartalmaz.
Szervezetünkben számos mikroorganizmus is él. Normális körülmények között jelenlétük szükséges a száminkra, szimbiózisban élünk velük, ami azt jelenti, hogy kölcsönösen hasznot hajtunk egymás számára. Ezek az apró mikroorganizmusok is megfigyelhetők a vérplazmában. Ha azonban felborul a szervezet egyensúlya, akkor az ártalmatlan, sőt hasznos mikroorganizmusok káros, betegségeket okozó kórokozókká alakulhatnak.
A vizsgálat menete
A vizsgálat menete nagyon egyszerű. A vizsgálatra jelentkező beteg – vagy érdeklődő egészséges személy ujját egy apró tűvel megszúrják, és a kibuggyanó vércseppet közvetlenül a tárgylemezre cseppentik, és lefedik. Ezt az élő vércseppet azután egy speciális sötét látóteres mikroszkóppal vizsgáljuk, festés nélkül, 1200–2000-szeres nagyításban.
A kibuggyanó második vércseppet nyolcszor egy második tárgylemezhez érintik. Ez az ún. száraz-csepp, aminek elemzése kiegészíti a vizsgálatot.
Az érdeklődő a vizsgálatnál jelen van, és az orvos a mikroszkóphoz csatolt képernyőn pontosan megmutatja neki sejtjeit és a talált elváltozásokat.
Természetesen a lelet önmagában kevés csak konzultációval, az életmód több területére kiterjedő tanácsadással kiegészítve várható a betegségek megelőzése, ill. betegés, panaszok esetén a gyógyulás.
Vérkép vizsgálat vagy vércseppanalízis?
Az akadémikus orvoslásban használt vérkép vizsgálat megmutatja a vörösvértestek, számát, méreteit, az oxigént szállító hemoglobin koncentrációját, a fehérvérsejtek, számát és százalékos arányát.
Az Enderlein-féle vércseppanalízis nem helyettesíti a vérkép-vizsgálatot, hiszen egészen más a célja. A vérplazma összetétele, a sejtek alakjának változása igen hamar jelzi, ha valami probléma, egyensúly-eltolódás van a szervezetben. Jóval azelőtt, mielőtt a betegség kialakulna, vagy a panaszok megjelennének.
Milyen információkat nyerhetünk a vizsgálat segítségével?
Az élő vércsepp vizsgálatával:
Szemügyre vesszük a vörösvértesteket – épek, egészségesek, különállóak, vagy összetapadtak-e. Alakváltozásuk számos eltérésre enged következtetni: ilyen pl. a vízhiány, a tápanyagok, ásványok hiánya, a sav-bázis egyensúly eltolódása (elsavasodás), de felismerhető az oxidatív stresszállapot, a szabadgyökök túlzott támadása, sőt, a májműködés túlterhelése is.
Megvizsgáljuk a fehérvérsejteket is: sok vagy kevés fehérvérsejtet látunk, mozognak-e vagy bénák, szétesettek? Főként a setmembránra és a mozgásképességükre, aktivitásukra vagyunk kíváncsiak, mert ez mutatja meg a védekezőképesség mértékét.
A parányi vérlemezkék normális körülmények között nem is láthatók, savas közegben vattaszerűen összecsapódnak. Ez arról ad információt, hogy megnőtt a trombusképződés veszélye.
Egészséges embernél a vérplazma lényegében nem látható, a vörösvértestek közötti tér fekete a sötét látótérben. Ebben a fekete háttérben jól felismerhetők az elsalakosodás jelei, a salakanyag- és savkristályok, valamint az, ha az apró mikroorganizmusok túlnövik az egészséges szimbiózis határát, és elindulnak a kórokozóvá válás útján.
A száraz-cseppek elemzésével:
A beszáradt vércsepp külső
felszínén látható apró buborékok mennyiségéből következtethetünk az antioxidánsok mennyiségére, vagyis arra, hogy mennyire készült fel a szervezet az oxidatív szabadgyökök támadására.
A szárazkenet elemzésével felismerhető pl. a toxikus fémterhelés, kalcium és magnézim-hiány, láthatunk gyulladásra, vagy degeneratív (kopásos) elváltozásokra utaló jeleket. Kimutatható a fertőzésre, gombásodásra való hajlam, az egyes szervek stresszes állapota, a limfatikus és keringési- vagy a nyirokrendszer tűterheltsége.
Kinek ajánlott?
- Egészséges személyeknek, ha fontos érték számukra az egészség, és szeretnének képet kapni szervezetük általános állapotáról.
- Azoknak, akik valamilyen szempontból szennyezett, vagy megterhelő környezetben élnek (nagyvárosi levegőszennyezés, számítógépes elektroszmog, egészségtelen lakó- vagy munkakörnyezet, túl sok stressz, stb.)
- Azoknak, akik sejtik, hogy életmódjuk nem a legideálisabb, és tudni szeretnék, hogy ez hagyott-e már nyomot a szervezetükben.
- Azoknak, akik életmódváltás előtt állnak, és keresik a számukra legmegfelelőbb utat
- Azoknak, akik már változtattak az életmódjukon, és tudni szeretnék, hogy a változással elérték-e a kívánt eredményt?
- Régebb óta fennálló panaszok esetén, ha az orvosi kivizsgálás nem találta meg az okot
- Krónikus betegség esetén a lefolyás ellenőrzéséhez, a gyógyulás megítéléséhez.
Érdemes kombinálni más állapotfelmérő módszerekkel.