Négyes

Individualista, Érzékeny, Művész, Érintett, Különc, Melankolikus

Erősségei: Rendkívül kreatív, képes arra, hogy élményeiből újat, értékeset hozzon létre, gyakran van valamilyen művészi képessége. Nagyfokú önismerettel rendelkezik, befelé figyel, tisztában van érzéseivel, vágyaival. Képes a megújulásra, érzékeny és intuitív, igen jó, egyéni ízlése van, finom tapintatos és jószívű. Kiválóan kommunikál, pontosan fejezi ki önmagát, különösképpen érzéseit, képes másokból is előcsalogatni az érzelmeket, inspirálni másokat.
Fő indítéka: Megtalálni önmagát, saját jelentőségét, belső élményeiből stabil, kiegyensúlyozott identitást akar létrehozni
Fő félelme: hogy valami baj van vele, hiányzik belőle valami, nincs igazi személyisége, saját jelentősége.
Jellemző mondata: „Más vagyok, mint a többi ember, engem nem értenek meg a többiek.”

Általános jellemzés, intrapszichés folyamatok:
A Négyes tehát önelemző, főleg az érzelmek terén. Alapvető életérzése, hogy különbözik másoktól, különlegesnek érzi magát. Úgy gondolják, hogy nem hátköznapi emberek, senki nem képes megérteni őket, ezért maguk felé fordulnak. Erősen foglalkoztatja saját identitásának kérdése. Mindent intenzíven akar átélni, még negatív érzéseit, fájdalmait is. Folyamatosan dolgozik önmaga „megjavításán”.
Törekszik arra, hogy hű legyen önmagához, természetesen viselkedjen. Miközben fájdalmasan éli meg különbözőségét, egyúttal hangsúlyozza is. Ezért egyedi gondolkodást, ízlésvilágot, öltözködési stílust alakít ki. Nem követi a divatot, hanem egyedi és ízléses ruhát visel; szereti a természetes anyagokat; visszafogottan feltűnő. Olyan sminket használ, ami természetesnek tűnik, igen fontos számára, hogy természetes, harmonikus külseje legyen. Lehet, hogy turkálóból öltözködik, de a ruházata mindig stílusos, és egyéni.
Kedveli a figyelmet, az érdeklődést, de nem törekszik arra, hogy  egy társaságban központban legyen, inkább visszahúzódik.
A világot saját érzelmi állapotaik alapján vizsgálja és próbálja megérteni. Ennek az a veszélye, hogy egy idő után már összetéveszti szubjektív érzelmi állapotát a valósággal.  Tudatosan akarja megismerni önmagát, hogy biztos, stabil identitása alakulhasson ki. Érzelmei azonban túlságosan változékonyak ahhoz, hogy stabil identitásérzést építhessen rájuk. Ezért a Négyes egyre inkább befelé fordul a belső párbeszédek, a fantázia és az illúzió világába.
Amit a négyes legjobban utál, az a hétköznapiság és az unalom. A mindennapi életben ezért ritkán érzi igazán otthon magát, és nehezen kerül harmóniába környezetével.
Kedvenc évszaka az ősz. A természet finom haldoklása melankóliát sugall, amit a négyes kedvel.

Gyermekkor:
A legtöbb Négyes „normális, eseménytelen gyerekkorról számol be, melyben nem voltak tragédiák, drámai események. A gyerek azonban mégis magányosnak érezte magát. Úgy érezte, hogy a szülők nem ismerik, nem értik őt. A nevelés, irányítás, visszajelzés valamilyen „általános” gyereknek szól, nem személyesen neki. A személyesség hiányából fakadt, hogy a gyerek „másnak”, különbözőnek érzi magát, és korán visszavonul az álmok, a fantázia birodalmába. 
Más négyesek gyermekkora viszont az elveszett paradicsom története. Csecsemő, kisgyerekkorában imádták, körülötte forgott a világ. Azután történt valami (pl. kistestvér születése, a szülők kapcsolatának megromlása, válás, stb.). A gyerek úgy érzi: kitaszították a paradicsomból őket. Amit a gyermek észlel, az az, hogy valami elromlott, és hogy ő a hibás. Valami baj van vele. Ezt az élményt, a szeretetvesztést, mint fájó sebhelyet viszi tovább magával. És azt, hogy „valami baj van velem”.

Gyengeségei:
Sok négyes a munkáját csak a lét- ill. önfenntartás eszközének tekinti, addig is, amíg valami jobbat, neki valót talál. Azonban nem sokat tesz azért, hogy változtasson, csak álmodozik róla.
Az álmodozás, fantázia világa könnyen elcsábítja a Négyest a valóságtól. A négyesek gyakran úgy tűnnek, mintha arra várnának, hogy az élet elkezdődjön.  Vágyakoznak a herceg után, aki majd eljön fehér lovon. Minél távolabbi valami, annál szebbnek tűnik. És ahogy közeledik, egyre rosszabbnak. Sok négyes csak akkor szeret valakit teljes szívéből, ha az elérhetetlen. Ilyenkor fantáziájában gyönyörű történeteket, hosszú jeleneteket él át álmai lovagjával.
A Négyes mély és tartós kapcsolatra vágyik, azonban gyakran nem hisz benne igazán. Mélységes önértékelés hiánya miatt ugyanis azt képzeli, hogy ha valaki túl közel megy, az meglátja valódi énjét, és lelép. Fél az elhagyástól, a paradicsom újbóli elvesztésétől, ezért nem engedi magához elég közel az embereket.
Jellemző rá a folytonos összehasonlítás másokkal. Ennek eredménye változó: egyrészt másnak, különlegesnek éli meg magát, másrészt van egy olyan érzése, hogy „nem vagyok olyan jó, valami hiba van velem kapcsolatban.” Hajlamos újra és újra átélni megbántódásait, fájdalmait.

A leromlás folyamata:
A négyes egyre inkább hajlamos összetéveszteni érzelmi állapotait a valósággal. S mivel a hétköznapok világában nem mindig él át mély érzéseket, elkezdi képzeletét használni érzelmei felkavarására. Nem a valóságra reagál, hanem fantáziájával előhívja a hangulatokat. Így válik egyre inkább kiszámíthatatlan hangulatemberré.
Minél inkább elmerül fantáziavilágába, annál kevésbé tud megbirkózni a mindennapi élet kihívásaival. A többi embertől is egyre távolabb kerül, hiszen úgy érzi, nincs elég energiája, hogy mások problémájával foglalkozzon.
Ha valaki megbántja, hajlamos nyalogatni sebeit, elmerülni az önsajnálatba. Egyre melankolikusabbá válik, valódi szomorúság tükröződik a tekintetében. Az összehasonlítások egyre negatívabbá válnak, kezdi úgy érezni, hogy a kerítés túlsó oldalán a fű mindig zöldebb.
A hétköznapi élet apró-cseprő ügyei egyre nagyobb erőfeszítésébe kerülnek, a mindennapi teendőket egyfajta belső ellenállással küzdve végzi el.

Leromlott:
A leromlott Négyes elveszíti valóságérzékét, teljesen álomvilágba vonul vissza. Belső kínlódásai miatt úgy érzi: már olyan sokat szenvedett, hogy ezt senki nem tudja jóvátenni neki. Úgy gondolja, hogy mindenki másnak könnyebb sorsot juttatott az élet. Iriggyé válik, hiszen mindenki más boldogabbnak tűnik. Mindenki másnak tökéletes kapcsolata van. Az élet jobb volt a múltban vagy a jövőben. A lényeg az, hogy a jelenben nem jó semmi.
Társkapcsolatai meglazulnak, mivel egyre kevésbé figyel másokra. Jó a stílusérzéke, ízlése fegyverré válik, lekicsinylő megjegyzéseket tesz. Úgy gondolja, hogy a szabályok nem vonatkoznak rá. S ahogy elidegenedik a többi embertől, úgy veszti el egyre inkább önmagát.
Egyre jobban csökken a felelősségérzete, nem lehet számítani rá. Kiégettnek érzi magát, úgy érzi, mindenki cserbenhagyta, miközben alig tudja rávenni magát, hogy bármit is csináljon. Mindezért egyre elégedetlenebb önmagával, érzelmi bénultságba süllyed.  Vagyis azt veszti el, amire legjobban vágyott: identitását, saját személyes jelentőségét.

A személyiségfejlődés útja:
A Négyesnek, ha meg akarja találni önmagát, túl kell lépnie azon, hogy szakadatlanul önmagára, érzéseire figyel. Paradox módon, minél kevésbé keresi, annál jobban találhatja meg önmagát.
Minél jobban elmerül ugyanis önmagában, minél jobban azonosul érzéseivel, annál bizonytalanabbá válik saját identitásával kapcsolatban. Ha viszont megtanulja kellő távolságtartással, objektivitással szemlélni önmagát, érzelmi állapotait, annál stabilabbá, kiegyensúlyozottabbá válik.
Mindehhez a négyesnek meg kall találnia és meg kell gyógyítania belső gyermekét.
A tudatosság és objektivitás fényében így felismerheti a saját értékeit, és azt hogy egyedi, különleges és megismételhetetlen – akár a többi ember, mint mindenki más.

Fejlett személyiség:
A fejlett Négyes munkára tudja fogni érzelmeit, anélkül, hogy elveszne bennük. Megtanul úgy hallgatni intuíciójára, belső hangjaira, hogy nyitott marad a külvilág benyomásaira is. Így érzése hangulatai a valóságból származnak, annak visszatükröződései. A fejlett Négyes nagyon érzékeny azzal az emocionális környezettel szemben, amelyben él. Csak bemegy egy társaságba és azonnal tudatosan észleli az érzelmi kötéseket, vegyértékeket. Képes a mély, empatikus, értő figyelemre, gyorsan és pontosan reagál arra, amit partnere érez vagy közölni akar.  Fejlett az emberismerete, a többi ember  nyitott könyv a számára.
Mivel a Négyes tudja a legszélesebb érzelmi skálát megjeleníteni, kifejezni, gyakran képes a másikat is rávezetni érzelmei elfogadására és kifejezésére.
A fejlett Négyes – mivel nem veszi túlságosan komolyan magát -  gyakran nagyon kellemes partner, lehet mulatságos, szórakoztató, csillogó, és gyakran tudattalanul szellemes.
A fejlett Négyes nyitott, teljesen elfogadja az életet, s annak minden jó és rossz élményét képes átszűrni önmagán, és személyiségfejlődése szolgálatába állítani. Ezért képes a megújulásra, újjászületésre, és a valóság igazán kreatív művészi megjelenítésére is.

Integráció/dezintegráció

Példák: Keats, Shelly, Simon de Beauvoir, Marcel Proust, Baudelaire, Edith Piaf, Heine, Csehov, Chopin, Maria Callas, Tóth Árpád, Törőcsik Mari, Domján Edit, „Füles” a Micimackóból