Segítő, Szolgáló, Adakozó, Gondoskodó, Megmentő, Istennő, Isteni anya
Erősségei: Empatikus, jó szívű, együtt érző, segítőkész személyiség. Nyílt, barátságos, kedves szinte mindenkivel. Gondoskodó, nagylelkű és adakozó. Igen nagy szüksége van arra, hogy szeressék, s ezt azzal éri el, hogy őszintén törődik másokkal. Igen könnyen teremt kapcsolatokat, mély empátiával rendelkezik.
Fő indítéka: azt akarja, hogy szeressék, hogy ő is kifejezhesse érzéseit. Hogy szükség legyen rá, elismerjék.
Fő félelme: hogy nem szeretik, hogy az emberek elfordulnak tőle.
Jellemző mondata: „Majd én segítek.”
Általános jellemzés, intrapszichés folyamatok:
Az önértékelés hiányában szenved: úgy érzi, hogy őt nem lehet önmagáért szeretni. A szeretetért, amire annyira vágyik állandóan tennie kell, ki kell érdemelnie azt. A kettes azt akarja, hogy azért szeresd, mert gondodat viseli, törődik veled. Szinte mindenben érzelmei irányítják.
Kívülről nézve ez a stratégia meglehetősen sikeresnek tűnik. A kettes a nyugati társadalom idealizált nőalakja. (ami nem jelenti azt, hogy csak nők tartoznak ide). A perfekt szuperanya, feleség, titkár és barát, aki mindig kész arra, hogy megtagadja saját szükségleteit azért, hogy gondját viselje valaki másnak. Látszólag szeretik és csodálják őt és megkap minden szeretetet, amire szüksége van, cserébe önzetlen szolgálataiért. És ez a dolog buktatója. A szolgálat ugyanis sohasem teljesen önzetlen, hiszen az önértékelés hiányának érzéséből fakad. A kettes azon igyekszik, hogy azáltal nyerjen szeretetet és önértékelést, hogy valaki mással törődik.
Élvezi, ha szükség van rá. Akkor van elemében, ha nélkülözhetetlennek érzi magát. Nagyon sokat ad, másrészt azonban igen fontos számára, hogy ezért elismerjék. Hálát vár, bár a hála megnyilvánulását szerényen elhárítja. A kettesek a leginkább dependensek. Nagymértékben rászorulnak azokra, akiken segítenek, mert függnek a külső megerősítéstől.
Gyermekkor:
A kettes gyermekkorában azt tanulja meg, hogy a szeretet nem jár, „csak úgy magától”, hanem ki kell érdemelni azt. Elsősorban az apa szeretetét, elismerését, dicséretét szeretné kiérdemelni. Ehhez azonban állandóan kedvesnek, vidámnak kell lenni. A családban a negatív érzések kifejezése nem elfogadott. A apa szeretetének elnyerése érdekében gondoskodóvá válik, korán megtanulja, hogy akkor kap szeretetet, ha valamit tesz másokért.
Gyengeségei:
A kettes tehát nem szereti feltétel nélkül önmagát, Önbecsülésének az a feltétele, hogy tökéletesen jó, és önzetlen legyen. Annak érdekében, hogy megkapja a vágyott szeretetet, feláldozza magát másokért. Saját szükségleteit nem veszi figyelembe, nem egyszer fel sem ismeri. A kettesnek ritkán van meg ahhoz az energiája, hogy saját magával törődjön. Szívesen főz másoknak, fantasztikus vacsorákat ad, de amikor egyedül van, teljesen elfelejt enni, vagy a konzervdobozból eszi ki az ételt.
A kettes szíve csordultig van érzésekkel. A gond csak az, hogy pozitív érzéseit túlhangsúlyozza, negatív érzéseit viszont elfojtja, nem is vesz róluk tudomást. A kettesnek ugyanis rendkívül nehéz elfogadnia magát olyannak, amilyen: ellentmondásos érzésekkel, emberi hibákkal. Úgy gondolják, ha kifejezésre juttatják vágyaikat, kívánságaikat, akkor a többiek önzőnek tartják őket, és elfordulnak tőlük. Igen gyakran ők maguk is önzőnek tartják magukat, ha kiállnak szükségleteikért. Éppen ezért egyszerűbb, ha tudomást sem vesznek róluk: nekik egyszerűen nincsenek szükségleteik. Csak azért élnek, hogy másokat szolgáljanak. Ez az állandó szolgálat azonban egyre terhesebbé, fárasztóbbá válik, és elindíthatja a személyiség leromlásának folyamatát.
A leromlás folyamata:
Az önfeláldozás, saját szükségletének elnémítása egyre terhesebbé, fárasztóbbá válik. Kezdi úgy érezni – gyakran nem alaptalanul - hogy kihasználják, szolgálatait természetesnek veszik. Ezért a kettes egyre sértődöttebbé válik. Valamit most már kapnia is kellene! Ezért egyre jobban fürkészi a visszajelzéseket, amikkel egyre kevésbé elégedett, mivel a szeretetnek csak egyes – egészen specifikus - jeleit keresik.
Mivel olyan sokat tett másokért, úgy érzi, különleges jogai vannak. Feljogosítva érzi magát, pl. arra, hogy a moziban vagy a büfében a sor elejére álljanak.
Azért hogy a szeretetet elnyerjék, egyre hízelgőbbé, sőt bizalmaskodóbbá válnak. Gyorsan be tud furakodni mások életébe, és nyugodt lélekkel tesz fel egészen bizalmas kérdéseket. Érzelmileg gyakran túlfűtött, túlzottan ragaszkodó. Ezt mások gyakran tolakodásként élik meg, és terhes lehet a számukra.
Valósággal keresni kezdi azokat, akiknek segíthet és bosszantja, sérti a visszautasítás. Akkor van elemében, ha a másik nehéz helyzetbe kerül, hiszen ilyenkor biztosan szükség van rá, sőt: nélkülözhetetlen. A kettes átvállalja mások problémáit, segít, lehet rá számítani. Azzal azonban, hogy oly sokat tesz értük, végső soron függőségben tart másokat. Nem engedi, hogy egyedül, a magad módján oldd meg azokat. Szeretete, törődése egyre inkább birtoklóvá, kisajátítóvá válik. Elvárja, hogy tájékoztasd életed fontosabb eseményeiről, sőt részesévé tedd azoknak. A barátságban is féltékenykedni kezd: azt akarja, hogy a „legjobb” barátja, barátnője légy. Viszonzást vár, mégpedig úgy hogy ki kell találnod azt, amire vágyik. Egyre inkább bűntudatot érzel vele szemben, hiszen azt érezteti, hogy semmit sem tudsz viszonozni, abból, amit érted tett. Ezért kerülni kezded, szinte menekülsz előle. Vagyis a kettes pontosan azt éri el, amitől legjobban fél: eltaszítja magától az embereket.
Leromlott:
Senki sem tud úgy törődni a kettessel, ahogy ő törődik valaki mással, és ő fájdalmasan tudatában van ennek a ténynek. Egyre többet csalódik, hálátlannak tartja a többi embert. Lekicsinylő, megvető megjegyzéseket tesz. Kéretlenül is tanácsokat ad, „megszervezi” az életedet, miközben rombolja önbizalmadat. Manipulálni kezd, úgy állítja be saját kívánságait, mintha a másik érdekét szolgálná. („Igazán rémesen áll rajtad ez a búz. Vasárnap beugrom érted, és elviszlek vásárolni. Láttam egy fantasztikus blúzt, ami nagyon jól állna neked. Aztán hazajövünk, és segítek kitakarítani a szobádat – rémes rendetlenség van itt. Este pedig elmegyünk moziba. Egy francia művészfilmet adnak, ami nagyon fog tetszeni neked!”)
Szeretetéhsége oda vezet, hogy egyre bővíti baráti körét. Részt akar venni minden társas összejövetelben, bizalmas a postással, a pincérrel, a bolti eladóval. Egyre többet vállal, egyre kimerültebb és frusztráltabb.
Változatlanul sok jót tesz, de most már nagyon ügyel, nehogy jócselekedetei észrevétlenek maradjanak. Minduntalan bűntudatot ébreszt, érezteti: le vagy neki kötelezve. Sértődékeny, haragtartó, indulatos. dühöngve vágja a fejedhez az összes jó cselekedetét, amit érted tett, és azt, hogy mennyire kihasználtnak érzi magát. A teljes önfeláldozás nevében rendkívül önző módon viselkedhet. Úgy érzi: annyit adott már, hogy joga van megkapni mindent. Elvárja, hogy a többiek szívességeket tegyenek neki, és úgy érzik, mindenki, akiért valaha tettek valamit, örök életre a lekötelezettjükké vált. Ekkor már túlértékelik, amit másokért tettek, és alulbecsülik, amit más tett értük.
Csalódottsága, frusztrációja, elfojtott agressziója testi panaszokhoz, hipochonriához, sőt pszichoszomatikus betegségekhez vezethet. Azzal, hogy megbetegszenek, a kettesek felmentést kapnak mások fárasztó kiszolgálása alól, másrészt több figyelmet kaphatnak másoktól. Így válik a szánalom a szeretet pótlékává.
A személyiségfejlődés útja:
A ketteseknek meg kell tanulniuk felismerni szükségleteiket, és gondoskodni önmagukról. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy másokon valóban segíteni tudjanak. Amíg nem tanulják meg szeretni önmagukat, nem lehetnek biztosak a másik szeretetében sem. Ha képesek felismerni és elfogadni negatív érzéseiket is, képessé válnak feltétel nélkül szeretni önmagukat. Ekkor már nincs szükségük arra, hogy szüntelen jócselekedeteikkel szerezzék meg mások szeretetét. Így szabadságukban áll választani, s ezzel a segítségnyújtás nem válik kínos teherré, frusztrációk forrásává. Meg kell tanulniuk nemet mondani, és egyidejűleg elfogadni azt is, ha mások visszautasítják őket.
Fejlett személyiség:
A fejlett Kettes megtanult odafigyelni az érzéseire és gondját viselni önmagának. Szereti és becsüli önmagát, ezért nincs szüksége mások szüntelen visszajelzéseire. Élvezi a visszajelzést, de nem szenved a hiányától. Paradox módon éppen ezért kapnak egyre több szeretetet és tiszteletet.
A fejlett Kettes szabadon adhat, a viszonzás elvárása nélkül. Szeretete nem függ semmitől, nem vár cserében semmit. Őszintén tud örülni a másik szerencséjének, még akkor is, ha nincs benne része. Pontosan érzi határait, és rendkívüli megtiszteltetésnek tartja, ha részese lehet a másik ember életének.
A fejlett Kettes nagyszerűen tud másokért harcolni, rendkívül mély empátiával rendelkezik, megérzi a másikban a jót, őszintén tud bátorítani, fokozni a másik önbecsülését. Abban segít, hogy a másik elinduljon a fejlődés útján.
A fejlett Kettes képes az őszinte, folyamatos, feltétel nélküli szeretetre. Tudja: az őszinte szeretet azt akarja, ami a másiknak a legjobb. Azt akarja, hogy akit szeretünk független legyen és önálló. Az igazi szeretet nem birtokló és sosem kisajátító.
Inetgáció/dezintegráció
Példák:
Teréz anya, Florence Nightingale, Albert Schweizer, Elisabeth Taylor, Barbara Streisand, Michael Jackson, Pécsi Ildikó, „Soma”, Szili Katalin, a Bádogember az Ózból, Kanga a Micimackóból