Szinte mindenkinek. A családállítás hatása ugyanis korántsem korlátozódik kizárólag a szűkebb családunk problémáira. Bepillantást nyerhetünk párkapcsolataink gubancaiba, kudarcaiba, gyermekünkkel való küzdelmeink hátterébe, munkahelyi konfliktusainkba, sőt, önmagunkhoz is közelebb kerülhetünk.
Mindenképp érdemes állítani annak, akinek nehéz gyermekkora volt, elhagyták, korán jutott árvaságra, akinek problémás, konfliktusos a kapcsolata szüleivel, testvéreivel. Akkor is rendezhetjük a kapcsolatot, ha az érintett szülő, testvér, nagyszülő, rokon már nem él. Feltétlenül jöjjön el az, akit megrendít egyes családi konfliktusok ereje, és az, aki családjában sorsok ismétlődését fedezi fel.
Annak is érdemes eljönni, aki ismétlődő „önsorsrontáson” kapja magát, vagyis újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat. Bizonyos dolgokról világosan látjuk, hogy „rosszul” csináljuk, mégsem vagyunk képesek változtatni. Pl. aki ismételten ugyanolyan párt választ, és sokadik párkapcsolata siklik félre szinte ugyanúgy. Aki egyfajta „se veled – se nélküled” kapcsolatban él, aki nem tudja felvállalni, kimutatni szeretetét társának, vagy egyáltalán nem képes társat találni.
Jó hatású lehet azoknak is, akik valamilyen okból kifolyólag nehéznek érzik a szülői szerepet. Nem tudják felszabadultan átélni, kifejezni a szülői szeretetet, vagy épp ellenkezőleg – a túláradó szeretet miatt nem tudják, nem merik felállítani azokat a korlátokat, amelyekre a gyermeknek szüksége van. Az állítás jó rálátást nyújthat akkor is, ha kamaszkorú gyermekeinkkel harcolunk. Kiemelkedően hasznos termékenységi problémák esetén is.
Belgyógyász-terapeutaként különösen gyakran állítok olyanoknak, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek. Ilyenkor célunk a betegség lelki hátterének felderítése, annak megértése, hogy miért engedtük meg a betegség kialakulását, és mi az bennünk, ami hátráltatja a gyógyulást. Az állítás kapcsán a szervi betegségek, a szorongás, pánik eredetére gyakran fény derül, megszelídülnek, távoznak a tünetek, megnyílik az út a gyógyulás felé.
Az is lehetséges, hogy saját magunkkal van problémánk. Sokan vannak, akiknek nincs önbizalmuk, félnek a kudarctól, és ezért nem tudnak sikeresek lenni. Akik nem szeretik, nem tisztelik nem fogadják el feltétel nélkül önmagukat. Akik folyamatosan hadakoznak valamilyen vélt, vagy valós „rossz” tulajdonságukkal.
Ezeken kívül egészen egyszerű, hétköznapi problémákra is lehet állítani Pl. ha nem tudunk dönteni két (vagy több) alternatíva között, rendszeresen elkésünk, nem jövünk ki a főnökünkkel, nem szeretjük a munkánkat, de nem merünk változtatni. Az is előfordul, hogy egy vállalkozás sikere vagy kudarca az állítás témája.
Összefoglalva:
- a szülőkkel, testvérekkel való kapcsolat zavara a felnőttkorban (harag, neheztelés, túlzott távolságtartás, a megértés hiánya, stb.)
- a felnőttkorban is fájó gyerekkori hiányok, sebek (elhagyás, elhanyagolás, bántalmazás, a szülő korai halála, túlzott elvárások, elfogadás hiánya, stb.)
- párkapcsolati problémák, kudarcok (partnerválasztási nehézségek, az elköteleződés nehézsége, házassági problémák, hűtlenség, háromszög, válás, gyász, magány, stb.)
- gyerektelenség, félelem a gyerekvállalástól (termékenységi problémák, magzat elvesztése, terhesség-megszakítás, stb.)
- problémák a gyerekkel, szülői szereppel (a gyerek betegsége, a szeretet kifejezésének nehézsége, nevelési kudarcok, harc a kamasszal, elengedés nehézsége, eltávolodás)
- krónikus vagy visszatérő testi betegségek (túlsúly, autóimmun betegségek, krónikus fájdalmak, mozgászavarok, női-, férfi bajok, daganatos betegségek, stb.)
- tartós, vagy visszatérő lelki problémák (szorongás, pánik, hangulatzavarok, evészavarok, düh, harag, indulatkezelés nehézségei, függőségek – lehetőleg a kezelő pszichoterapeuta jelenlétében)
- nehéz élethelyzetek, döntések, életviteli nehézségek (notórius késés, időzavar, rendetlenség, határozatlanság)
- önbizalom, önszeretet, öntisztelet, önelfogadás hiánya, gátolt önérvényesítés (képességeknél gyengébb teljesítmény, kudarckerülés, sikertelenség)
- ismétlődő munkahelyi problémák (túlzott stressz, teljesítmény-, ill. megfelelési kényszer, beilleszkedési nehézségek, autoritás-konfliktus)
Súlyosabb pszichológiai vagy pszichoszomatikus zavarok esetén a családállítás és a pszichoterápia kombinációját javasoljuk. Amennyiben pszichoterápia már folyamatban van, akkor hasznos, ha a terapeuta is részt vesz a családállításon. Ha az állítás nyomán derül ki, hogy a téma feldolgozásához további pszichés támogatásra van szükség, akkor egyéni terápiás módszert választunk, illetve olyan terapeutát ajánlunk, aki a családállítás eredményeit is felhasználja a pszichoterápiás munkában.