„Mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégiscsak kevesen vették a fáradtságot, hogy utánanézzenek, valójában mi is a stressz.” – kezdi Selye János „Stressz distressz nélkül” című könyvét
Nézzük meg tehát, hogy valójában mit is jelent a stressz.
A stressz szó eredetileg az angol és a latin nyelvben egy ige, melynek jelentése: megsérteni, bántani, szorítani. A fogalmat később a természettudományokban használták, elsősorban a fizikában, ahol a tárgyra ható külső nyomással hozták összefüggésbe. Az orvostudomány a 20. században vette át a kifejezést, azonban itt kétféle értelemben is használták: a stresszt: jelenti a szervezetre ható külső körülményeket (például magas hő, erős ütés stb.), illetve az ezen körülmények hatására a szervezetben lezajló belső változásokat is. Selye János (1983), választotta külön a hatást és a következményt: stressznek azt a nem specifikus választ tekinti, amit a szervezet a megterhelésre ad. A stressz ezen felfogása szerint a szervezetre ható külső erőket, körülményeket stresszoroknak nevezzük. Selye szerint a stressz lényege az alkalmazkodás: annál erősebb stresszről van szó, minél nagyobb mértékű alkalmazkodást kíván a szervezettől.
A pszichológiában, ill. a pszichoszomatikus szemléletű medicínában a stressz általában véve olyan eseményekre utal, amelyek megítélésünk szerint megterhelők, veszélyeztetik pszichikai és/vagy fizikai jóllétünket. Az ilyen események a stresszorok, a rájuk adott reakciók összessége pedig a stresszválasz. (Atkinson)
Az alábbiakban 2 tesztet talál: az Aktuális azt a stressz szintet méri, ami itt és most jellemző Önre - ez állandóan változik, lehet, hogy egy óra múlva már egészen más értéket mutat. Az Általános azt a szintet jelzi, ami az adott időszakban (hetek, hónapok) jellemző - ezt csak nagyobb változások, megrázkódtatások, örömök, életmódváltás befolyásolják.
További stressz-teszteket (Fiziológiai, munkahelyi, vezetői) itt talál: