A legtöbb fiatal pár többet foglalkozik az esküvővel, mint a házassággal. Mintha fontosabb lenne, hogy milyen legyen az esküvői ruha, hogy legyen megterítve az esküvői asztal, mint az, hogy mit is várnak a kapcsolattól, a házasságtól. Mintha fontosabb lenne, hogy milyen legyen a zene, mint az, hogy hány gyereket akarunk, és hogyan fogjuk nevelni őket.
Ki nem mondott vágyak, elvárások kavarognak mindkét fél fejében, és abban reménykednek, hogy majd minden megy magától, hiszen szeretik egymást, és semmi más nem számít. Azt hiszik, hogy fél szavakból is értik egymást − aztán az első veszekedésnél kiderül, hogy több a félreértés, mint a megértés. És sokan feladják − pedig tulajdonképpen összeillenének. Tanácsadói gyakorlatunkban számtalan olyan pár volt, akik a tanácsadás egyik vagy másik pillanatában felsóhajtottak: „Mennyi fájdalomtól, csalódástól megkímélhettük volna magunkat, ha ezeket a dolgokat már tudtuk volna az esküvő/összeköltözés előtt!”
Milyen dolgokat?
Gyakran előfordul, hogy a pár hosszú időn keresztül szőnyeg alá söpri a problémákat. Nem tudják megbeszélni, megoldani a konfliktusokat, hallgatnak, vagy elbeszélnek egymás mellett. Elbeszélnek, mivel nem értik egymás szeretetnyelvét, s így nem érzékelik párjuk szeretetét, és elutasításnak élik meg, ha a másik nem, vagy rosszul reagál közeledésükre. Ilyenkor nincs nehéz dolgunk. Megtanítjuk egymás szeretetnyelvét, és még néhány apró kommunikációs „trükköt”, újra álom-pár lehet azokból, akik korábban már alig hittek abban, hogy kapcsolatuk fennmaradhat.
A párkapcsolatok megromlásának másik leggyakoribb oka kommunikációs probléma, amikor pl. nem tudjuk, nem merjük kifejezni igényeinket, vagy ha mégis, akkor azt sértő, bántó, megszégyenítő módon tesszük. Pedig a hatékony és erőszakmentes kommunikáció alapelvei könnyen megérthetők, és gyakorlata is tanulható. Máskor egyszerűen a férfi-női kommunikáció eltéréseiből adódó félreértések emelnek gátat közénk.
Máskor a házasságot a ciklushatár válság viseli meg, azok a változások, amelyek minden kapcsolatban bekövetkeznek pl. a kisbaba születésekor, vagy amikor gyermekeink kamaszodni kezdenek, hát még amikor kirepülnek a házból. Ilyenkor gyakran kibillen tehát az a házastársi egyensúly, amit a pár eddig kialakított. Elindulhat a romlás folyamata – és ki tudja hol áll meg... Ha idejében párkapcsolati tanácsadóhoz fordulnak, hamar helyreáll a családi béke és boldogság.
Néha nincs más oka a kapcsolat elszürkülésének, mint a megszokás. Minden nap rengeteg a munka, felelősség, a rutinfeladat. Viszik a gyerekeket úszni, német órára, hegedű órára, tornászni. Van, hogy hetek telnek el köztük beszélgetés nélkül, és már úgy mennek el egymás mellett a konyhában, mint az idegenek. Nem, nem is mint az idegenek, hanem inkább mint a testvérek. Nem figyelnek oda a másikra, kifogy a lendület, az erő, az energia a kapcsolatból.
Mindez nem más, mint a jóhoz való hozzászokás (a boldogságkutatás szaknyelve roppant elegánsan hedonikus adaptációnak nevezi). Ez a jelenség annyira általános, hogy rengeteg párkapcsolat, házasság ellaposodásához – sok esetben szakításhoz vagy akár váláshoz – vezet. De ha a párok ennek tudatában lennének, akkor meg lehetne előzni a hanyatlást, vagy ha már bekövetkezett el tudnának indulni a megújulás felé. Mindkettőben segíthet a párkapcsolati tanácsadás.
A párkapcsolati tanácsadás hihetetlen javulást hozhat a párok családok életminőségébe. Miben segíthet? Közös célokat keresni, feléleszteni az egymás iránti szeretetet, tiszteletet, megismerni és megtanulni a másik szeretetnyelvét. Megtaníthatja a feleket arra, hogy odafigyeljenek egymásra, hogy tudjanak beszélgetni, megköszönni, illetve alkalom adtán megbocsátani. És azt is, hogy mi kerülendő: címkézés, vádaskodás, hibáztatás, a másik hibájának felhánytorgatása, a másik semmibe vétele. Meg kell tanulni, hogyan tudnak új módon kommunikálni, energiát befektetni a kapcsolatba, hogyan tudnak pozitív irányba elindulni. A párkapcsolati/házassági tanácsadás tehát kommunikációban, egyezkedésben, konfliktuskezelésben, összecsiszolódásban, vagy akár a válságok kezelésében, a félreértések eloszlatásában, a sebek begyógyításában, a kapcsolat megerősítésében tud segíteni. Természetesen csak akkor, ha a felek mindketten akarják, ha még megvan bennük a szeretet lángja. Ha van tűz, amit fel lehet éleszteni.