A növény jellemzői: A kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozik. Állóvizek, árokpartok, lápok, mocsarak védett, évelő növénye. Gyökértörzséből számtalan illatos (büdös?) kardalakú levél ered, amelyek kb. 1 méter hosszúak. A szár közepén egyetlen kúpalakú, zöldesbarna torzsavirágzat ül. A gyökértörzs hüvelykujj vastagságú, 1 méterre is megnő és friss állapotában fűszeresen keserű íze van.
Hatóanyagok: Gyógyászati célra a növény gyöktörzsét alkalmazzák. Illóolajat, keserűanyagokat, cseranyagot, nyálkát és keményítőt tartalmaz.
Gyűjtés: Védett növény, gyűjtése tilos! A termesztett kálmos gyökerét kora tavasszal vagy késő ősszel szedik.
Hatások: Étvágygerjesztő, emésztés-javító
Gyógyászati felhasználás:
Belsőleg:
Hatóanyagainak köszönhetően jó étvágygerjesztő, segít emésztési zavarok, gyomorbántalmak felfúvódás, hasi fájdalom esetén. A szárított gyökér lassú szétrágása egyes források szerint segít a dohányosoknak a leszokásban. (Nagy elszántságot igényel, mert – bár a szárítás során veszít keserű ízéből, még így is elég keserű!)
Elkészítés:
Tea: 1 kávéskanál kálmosgyökeret 2,5 dl vízbe 6-8 órára (de lehet egész éjszakára is) beáztatunk. Másnap kicsit felmelegítjük és leszűrjük.
Kombinációk más gyógynövényekkel:
Önmagában ritkán használjuk, emésztést javító gyógyteakeverékek fontos alkotórésze.
Ellenjavallat, figyelmeztetés:
Alkalmazása terhesség és szoptatás, gyomor és nyombélfekély esetén nem ajánlott! Hosszú ideig tartó használata nem javasolt.