A zsurlófélék ősi növények, a ma megtalálható fajok rokonai a karbonkori őserdőt alkotó zsurlófáknak.
A növény a benne lévő kovasav (szilícium) miatt kemény és érdes tapintású, ezért használták előszeretettel edények tisztítására, súrolására, aminek magyar nevét is köszönheti.
Már i. sz. 50-ben Dioszkoridész is ismerte és alkalmazta a zsurlót vizelethajtó és vérzéscsillapító szerként. Az idők folyamán azonban gyógyhatása feledésbe merült. Újra- felfedezése Kneipp tisztelendőnek, a róla elnevezett vízkúra atyjának köszönhető. Ő nevezte "pótolhatatlannak és felbecsülhetetlennek" vérzések, vérhányás, hólyag- és vesepana¬szok, vesekő esetén.
A növény jellemzői: A harasztok törzsén belül a zsurlófélék (Equisetaceae) családjába tartozik. Kora tavasszal az elágazó gyökértörzsből először barnás színű, spóratermő termő¬szárat hajt. Később megjelennek a zöld, 40 cm magas meddőhajtások, amelyek kicsi, szabályos felépí¬tésű fenyőfákhoz hasonlítanak. Jellegzetes, örvös elágazású levelei érdesek, 5-10 cm hosszúak. Szára üreges. Vizes, nyirkos erdők, rétek, árokpartok virágtalan, spórás növénye.
Hatóanyagok: kovasav, flavonoidok, poiensavak, dikarbon savak, alkaloidok (palusztrin, nikotin)
Gyűjtés: fiatal, ún. meddő hajtását használják gyógyászati célra, melyet június-augusztus folyamán érdemes gyűjteni.
Hatások: fertőtlenítő, vértisztító, salaktalanító vérzéscsillapító
Gyógyászati felhasználás:
Belsőleg:
Vízhajtó teakeverékekben használjuk, bár vízhajtó hatása nem jellemző. Visszatérő felfázás, húgyhólyaggyulladásban, vesemedence gyulladás esetén, vesekőképződésre hajlamos személyeknél vesehomok esetén javallt, mivel nagyon jó húgyúti tisztító, átmosó salaktalanító. A zsurló kiváló gyógynövénye a vértisztító kúráknak. Méregtelenítő hatása miatt köszvény és krónikus izületi bántalmak kezelésére is alkalmas. Tüdő regenerálódását segítő teákba is teszik. Epe- és májbántalmak elleni teakeverékek gyakori alkotórésze. Gyenge, törékeny köröm és hajhullás esetében is alkalmazzák, mivel a benne lévő kovasav sok szilíciumot tartalmaz, ami elősegíti a szaruképződést.
Külsőleg:
Fürdőkúra: Fájdalmas görcsölő hólyaghurutok, vesemedence-gyulladás, vesehomok esetén érdemes forró ülőfürdőt venni, közben meleg zsurlóteát kortyolgatni. A népgyógyászat a zsurlófüves ülőfürdőt gerincpanaszok lumágó esetén is használja.
Lemosás, borogatás: varas, gennyesedő bőrkiütések körömágygyulladás, fekélyes láb, szőrtüsző-gyulladás esetén hatásos. Korpásodás ellen hajmosásra is használható. Lábizzadás ellen zsúrló-tinktúrával történő bedörzsölés ajánlható. Tartós orrvérzés esetén Vérzéscsillapító hatása miatt borogatásként alkalmazzuk a lehűtött zsurlófőzetet.
Öblögető- gargalizálló szerként jól használható száj nyálkahártyájának gyulladása, fogínyvérzés vagy –gyulladás esetén.
Elkészítés:
Tea: 1 evőkanál szárított mezeizsurló-hajtást 3 dl vízben 5 percig főzünk, 15 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.
Fürdő: 3 maréknyi szárított mezeizsurló-hajtást 1 liter vízzel leforrázunk, szűrés nélkül a fürdővizhez öntjük.
Borogatás, lemosás: 5 evőkanál szárított mezeizsurló-hajtást 1 liter vízben, lassú tűzön 30 percig főzünk, majd leszűrjük. A főzetbe mártsunk be a kezelni kívánt bőrfelület méretének megfelelő mullpólyát, és helyezzük a testrészre.
Tinktúra: 10 gramm zsurlót 50 gramm gabonapálinkába beáztatunk. Két hétig a napon vagy meleg helyen tartjuk. Naponta felrázzuk. Leszűrjük, és sötét, jól zárható üvegben tároljuk.
Kombinációk más gyógynövényekkel:
Gyulladásgátló (pl kamilla, cickafark) és baktériumellenes hatású (medveszőlőlevél vagy apróbojtorján) hatású gyógynövényekkel kombinálhatjuk.
Ellenjavallat, figyelmeztetés:
Rendszeres fogyasztása szív- és vesebetegségben szenvedőknek nem ajánlott. Krónikus vesebetegség esetén kérjük ki a kezelőorvos véleményét.