Tudományos neve onnan ered, hogy a görög mitológia szerint Kheirónt, a kentaurt, sebesülésekor az ezerjófű gyógyította meg,. Már az ókorban és a középkorban is megbecsült növény volt.
A szesziparban a gyomorkeserűk alkotórésze.
A növény jellemzői:
A tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába tartozik, egy- vagy kétéves, védett növény. Hazánkban termő mindhárom faja (kisezerjófű, keskenylevelű ezerjófű, csinos ezerjófű) gyógynövény, de leggyakrabban a kisezerjófű fordul elő. A kisezerjófű erdőirtásokban, száraz réteken terem.
Hatóanyagok: keserűanyagokat, (eritaurint, gencianint) szekoiridoidokat (centapikrint, genciopikrint), flavonoidokat, xanton-származékokat tartalmaz.
Gyűjtés: Vadon növő példányainak gyűjtése tilos, mert védett. A termesztett ezerjófüvek föld feletti részét gyűjtik virágzáskor, ami júniustól augusztusig tart. A füvet mindenképpen árnyékos helyen kell szárítani, mert a napfény hatására elveszti a színét.
Hatások: étvágyjavító, emésztést serkentő
Gyógyászati felhasználás:
étvágytalanság, puffadás, emésztési zavarok, epe- és májbántalmak esetén. Vértisztításra is alkalmas.
Elkészítés:
Tea: 1 teáskanálnyi ezerjófüvet 2,5 dl hideg vízzel leöntünk, állni hagyjuk 8-10 órán át. Ezután felmelegítjük fel, de nem forraljuk. Mézzel édesíthető. Étvágyjavítóként étkezés előtt fél órával, emésztési panaszokra étkezés után.
Kombinációk más gyógynövényekkel:
Hatása más keserűanyagot tartalmazó étvágyjavítóval vagy emésztést serkentő droggal kiegészíthető.
Ellenjavallat: Gyomor és nyombélfekély esetén nem ajánlott.